A katt ide! gombok behoznak egy horgászattal kapcsolatos oldalt. NEM VÍRUS, NEM REKLÁM!!!!

Küldjétek be fotóitokat a halakról, horgászkalandjaitokat írjátok le az email címünkre! Amennyiben ez megtörténik és ti is beleegyeztek akkor lesz egy új menüpont "Ti fogtátok" néven ahova ki lesz írva a kalandotok ill. ki lesznek rakva képek.

Katt ide!

A ponty:

                  

 

 

A felső képen a nyurgaponty található. A középső kép ad helyet a tőpontynak. Alul pedig a tükörponty helyezkedik el.

 

A ponty (Cyprinus carpio) a sugarasúszójú csontos halak közé tartozó típusfaj, a pontyalakúak rendjének és a pontyfélékcsaládjának névadója. Palearktikus elterjedésű halfaj. Eredeti őshazája Ázsia, valamint Európa keleti fele (Kelet-Európa és a Duna-medence), de tenyésztési céllal máshova is betelepítették, így ma már gyakorlatilag minden földrész édesvizeiben megtalálható. A mérsékelt égövi alföldi vidékek tavait és lassú vizű folyóit kedveli.

 

A ponty szó eredete ismeretlen. A vadponty népi elnevezései: aranyhasú, babajkó, dunaponty, feketeponty, karcsúponty, nádiponty, nyurgaponty, pathal, potyka ( „pontyka”), nyurgaponty, pozsár, sodrófaponty. Az állat tudományos neve a görög küprinosz (latinosan cyprinus) és latin carpio szavak összetétele (mindkettő jelentése „ponty”).

 

 

 

Megjelenés

 

 

 

Kifejlett közönséges tőponty

 

 

 

Ponty ábrázolás magyar bélyegen (1967)

 

Színezetéről általánosan elmondható, hogy háta zöldes vagy barna, a has irányában világosodó, oldalt sárga, hasa fehér. Szája körül 2 pár bajuszszálat visel, az egyiket a felső ajakon, a másikat a szájszegletben. Szájának bőrredői teleszkópszerűen kinyújthatóak, ami az állat táplálkozását segíti a fenéken lévő táplálék felszedegetésekor. Uszonyaik közül a háti-, mell- és a farokalatti úszók első sugarai megvastagodtak, kemények, hátsó felületük fogazott.

 

Az európai ponty leggyakoribb vad változata, a közönséges tőponty kifejlett példánya eléri az 1 méter hosszúságot és 15–20 kg tömeget. A tőpontyból kitenyésztett nemes ponty jellegzetessége, hogy a háta többnyire magasan ívelt. A vad fajtákkal azonos a hosszúsága, a súlya viszont azokénak majdnem a kétszerese. Bőrén változó mennyiségű pikkelyt visel. A legkevésbé pikkelyezett a legismertebb fajta, a tükrös ponty vagy tükörponty, valamint a szinte teljesen pikkely nélküli bőrponty. Azonban hát-, farok- és hasalatti úszóiknál még ezek a formák is viselnek pikkelyeket.A ponty akár 6 ezer ikrát is lerakhat.

 

Életmód 

 

A ponty életmódjára (és rendszerint a többi pontyfélére is) az állandóan vándorló, folyamatos táplálékkereső életmód a legjellemzőbb. Jelenlétére nádasoknál a nádszálak lökésszerű mozgásaiból, nyílt vizeken a vízfelszínen megjelenő buboréksorból (túrás) következtethetünk. Kedveli a vízinövények fiatal hajtásait, az árvákat-lárvákat, víziászlákat, evezőlábú rákokat, de gazdaságokban a legkülönbözőbb növényi táplálékokra is rászoktatható. Elsősorban a jól felmelegedő, iszapos aljzatú, álló és lassan folyó vizeket kedveli. Jól alkalmazkodik a nagy egyedszámhoz, a hőmérséklet- illetve oxigéntartalombeli ingadozásokhoz, vízszennyezésekre nem érzékeny, szennyvíztisztítók utolsó fokozatában tenyészteni is lehet. A folyók erősen szennyezett szakaszain is megél, de magas zsírtartalmú szöveteiben számos toxikus anyagot halmozhat fel.

 

Elterjedés 

 

 

 

Pontyok egy tóban

 

Európában a közönséges tőponty, Ázsiában a közép-ázsiai, kínai és délkelet-ázsiai vadponty a legészakibb területek kivételével mindenfelé általánosan elterjedt. Európa nyugati és északi országaiba a tőpontyot az eredeti dunai élőhelyéről telepítették be az elmúlt évszázadokban. A nemes pontyot mára azokra a földrészekre is betelepítették, ahol a ponty nem volt őshonos, így azamerikai földrészre, Afrikába és Ausztráliába.

 

Kárpát-medence 

 

Az európai ponty a Duna és mellékfolyói egyik őshonos halfaja. A Kárpát-medence vizeiben a legnagyobb gazdasági jelentőségű halfaj és a legfőbb horgászhal. (Magyarországon a horgászok mintegy 80-85%-a pontyhorgász.) Maximális mérete a régióban kb. 25–30 kg, hossza 1,2 méter.

 

A régióban a ponty három fő alakváltozata fordul elő, a tőponty vagy vadponty két típusa, valamint a nemesített ponty.

 

A nyurga ponty vagy magyar vadponty (Cyprinus carpio carpio morpha hungaricus) a Kárpát-medence vizeinek ősi vadon élő pontytípusa, amely csak itt fordul elő. Teste orsó alakú, megnyúlt, háta a tenyésztett változatokénál jóval alacsonyabb, aranyos pikkelyzetű, uszonyai vörösek. A nyurga ponty a veszélyeztetett állatfajták közé tartozik, a 20. században csaknem teljesen kipusztult. Változatai: tiszai nyurga ponty, geleji nyurga ponty, tatai acélos nyurgaponty stb.

 

A közönséges tőponty (Cyprinus carpio carpio morpha acuminatus) a Duna vízrendszerében a legelterjedtebb vadon élő forma. Pikkelyes, mérsékelten magas hátú tőponty. A természetes vizekben mára szintén megritkult. Változatai: balatoni sudár ponty, dunai vadponty, ráckevei dunai tőponty stb.

 

A tógazdasági mesterséges tenyészetekből kikerülő nemes ponty (Cyprinus carpio carpio morpha domestica) alkotja a régió jelenlegi pontyállományának közel 90%-át. Helyi fajtái igen sokféle megjelenésűek. Fajtaváltozatok: attalai tükrös ponty, biharugrai tükrös ponty, bikali tükrös ponty, dinnyési tükrösponty, szajoli tükrös ponty, hajdú T1 tükrös ponty, hajdú P1 pikkelyes ponty, hajdúszoboszlói tükrös ponty, hortobágyi tükrös ponty, hortobágyi pikkelyes ponty, varászlói tükrös ponty, mórichelyi tükrös ponty, nagyatádi tükrös ponty, szarvasi 215 tükrös ponty, szarvasi P34 pikkelyes ponty, P31 pikkelyes ponty, szegedi tükrös ponty, tatai aranysárga pikkelyes ponty, tatai palaszürke pikkelyes ponty, tatai hátpikkelyes tükrös ponty stb. A tógazdasági tenyésztett pontynak alapvetően csak négy változata van úgy mint a pikkelyes nemes ponty, a hátpikkelysoros, az oldalpikkelysoros és a pikkely nélküli (bőr)tükörponty

 

Hasznosítása 

 

 

 

Koi díszpontyok

 

A ponty húsa igen kedvelt, jóízű, kissé szálkás. Az idősebb példányok azonban zsírosodásra hajlamosak.

 

Az első ismert pontytenyésztők az ókori rómaiak voltak, akik a halat a Duna vidékéről telepítették be Itáliába. Az ókori Ázsiában ezzel egyidőben a ponttyal közeli rokon aranyhal (Carassius carassius) háziállatként való tartása terjedt el.

 

A középkori Európában a ponty kedvelt böjti eledelnek számított. A keresztény szerzetesek számos országba elvitték, Nyugat- ésÉszak-Európa kolostoraiban pontyostavakat létesítettek. A 19. században tenyésztették ki az európai tógazdaságokban a mai nemes pontyot, amelyet 1877-ben Észak-Amerikában is meghonosítottak. Azóta világszerte számtalan fajtája alakult ki.

 

Akvakultúra 

 

 

 

Koi díszpontyok a Királyi Botanikus Kertekben.

 

Napjainkban, elsősorban Ázsiában, az egyes alfajok keresztezésével hoznak létre az új gazdasági és díszpontyváltozatokat.Indonéziában tenyésztették ki a törpe tjikö fajtát, amely már 12–13 cm-es korában ivarérett. A díszpontyváltozatok tenyésztéseJapánban a legfejlettebb, ahol az ősi kínai pontyot a délkelet-ázsiai és az európai alfajokkal keresztezve létrehozták a koi díszpontyot.

 

A ponty horgászata: (tippek, trükkök)

 

A ponty Magyarország legelterjettebb hala, négy különböző fajtája található meg a Magyar horgászvizekben. 
1.) Tükörponty: teste kerekded alakú, pikkejei csak a gerinc mellett illetve a farkúszó tövénél található. 
2.) Tőponty: hosszúkás alakú, egész testén pikkejjel borított hal. 
3.) Nyurga vagy Vadponty: torpedó alakú, egész testén pikkejjel borított, rendkívül erős hal. Leginkább vadvizekben található. 
4.) Koiponty: sok horgászhelyen ezt a pontyfélét mérlegelés, fényképezés után vissza kell engedni. Színváltozatai rendkívül eltérőek: fehértől a feketéig, citromsárgától a pirosig, vannak tarka egyedek is. 

A ponty alapjában növényevő hal, de fogható gilisztával, csontival és szúnyoglárvával is. A ponty egész évben fogható hal. 
A ponty az országos horgászrend szerint méretkorlátozás alá esik, a legkissebb kifogható mérete 30 cm, fogási tilalmi ideje Május 2-től Június 15-ig tart. 

Pontyra horgászhatunk úszóval és fenekezővel egyaránt. A horgászat megkezdése elött az orsón a féket ellenőrizzük és ha kell állítsuk be. 

Úszós horgászat: leginkább a tavaszi időszakban ajánlott horgászmódszer, de egész évben sikeresek lehetünk vele. A kora tavaszi időben 18-as főzsinórnál vastagabbat nem ajánlott használni. A legkissebb pontyozó horgot és könnyű úszót használjunk. A úszó kiegyensúlyozásához használt olmot fixen rögzítjük a horog fölött 3-5 cm-re. A víz felmelegedése után az úszós szereléket megerősíthetjük

A víz felmelegedése előtt a pontyot megtalálhatjuk akár vízköszt akár fenéken is, ilyenkor a legjobb az élőcsali (giliszta, csonti, szúnyoglárva). Ebben az időben a ponty kapása nagyon finom úgymond maszatoló, ezért elengedhetetlen a finom, érzékeny szerelés. 

A víz felmelegedése után a pony ideje legnagyobb részét a fenéken tölti. Ilyenkor az úszó eresztékét úgy állítjuk be, hogy a horog a fenéken feküdjön. Nagyon sikeres módszer lehet az, hogy a vízpartot járva figyeljük a vízfelszínre feltörő buborékokat, (ezek az iszap túrásakor keletkeznek)ahová rászórunk 5-6 szem csemegekukoricát a halak helybentartása miattés úszós botunkal erre a helyre rádobunk. 

Fenekezős horgászat: egész évben használható módszer. 

A víz felmelegedése előtt leginkább a finomszerelékes feederezés válhat be. ennek a szerelésnek az összeállításakor ne használjunk 20-asnál vastagabb főzsinórt. a szerelék további része a gubancgátló csövön lévő feederkosár és egy kb 15 cm-es előkén lévő közepes feederhorog. csalinak leginkágg élőcsalit használjunk, melyet felkínálhatunk fenéken fekve vagy lebegtetve is. A lebegtetést hongarocelgolyó segítségével érhetjük el. 

A víz felmelegedése után minden fenekező módszert használhatunk (feeder, boilies stb). Zsinórból 20-tól 35-ig, horogból a közepestől nagyobb pontyozóhorgot válasszunk. Használhatunk etetőkosarat de dobóolmot is. A felmelegedett vízben a ponty nagy erővel kap, nem ritka, hogy a botot a bottartóvilláról a vízbe rántja, éppen ezért a nyári időben a nyeletőfékes vagy a harcifékes orsó kellemetlen percektől kímélheti meg a horgászt. 

Pontyra csalizhatunk: 
- csonti
- giliszta
- szúnyoglárva
- csemegekukorica
- szárazkukorica
- főtt, keménykukorica
- pálinkába áztatott kukorica (kb három honap)
- áztatott kukorica
- áztatott búza
- csíráztatott búza (kb kéthetes csíráztatás)
- előregyártott csalikukoricák
- tigrismogyoró
- előregyártott pelletek
- boiliek
- valamint ezeknek a csaliknak a "szendvicsként" való felkínálása

A fenti csalikból akár 4-5 cm-es füzért is fűzhetünk. A csalkiat felkínálhatjuk a fenéken fekve vagy lebegtetve. 

Pontyot foghatunk továbbá az úgynevezett "bógáncs" végszerelékkel is. A bógáncs gyárilag három horoggal készül, de a legtöbb horgászvízen csak két horog használható, ezért az egyik horgot le kell vágnunk( a horog levágása a végszerelék hatékonyságát nem befolyásolja)

 

 

Oldal: Ponty horgászata
Itt mindent megtudhattok a horgászatról! - © 2008 - 2024 - horgaszrol.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat